Horváth Ottó önéletrajza
ÖNÉLETRAJZ
1947-ben születtem egy szepességi zenészcsaládban.
Az érettségi után a miskolci „Bartók Béla" Zenemûvészeti Szakközépiskolában, majd a Zenemûvészeti Fõiskolán tanultam klarinétot, ahol 1969-ben diplomáztam, mint klarinétmûvész.
Késõbb az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen folytattam kiegészítõ tanulmányokat, ahol népmûvelõi képesítést szereztem.
Voltam igazgató mûvelõdési központban és zeneiskolában, népzenei együtteseimmel („Guzsaj", „Kõris") sikerrel szerepeltem nemzetközi fesztiválokon.
Mindezek melett tanítottam és szimfonikus zenekarokban játszottam.
1986 óta élek családommal együtt Németországban.
Rövid, „átmeneti" tartózkodások után – München, Gelsenkirchen, majd Wesel – 1988. augusztus 1-tõl, immáron 20 éve egy városi zeneiskola klarinéttanára, fúvós tanszakvezetöje (korábban igazgatóhelyettese), és a helyi pedagógiai fõiskola klarinét-szaxofon tanára vagyok.
Eddigi mûveim - hangsortanulmányok, triók és kvartettek, feldolgozások klarinétra és szaxofonra - német kiadóknál jelentek meg.
Végzettségemnek megfelelõen elsõsorban klarinéton, de altszaxofonon és keyboardon is játszom.
Már a gimnáziumi évektõl kezdve, a klasszikusok mellett mindig is ott volt a könnyûzenei vonal is.
Gitáros-szaxofonos, vagy keyboardos-énekesként egészítettem ki a fõiskolai ösztöndíjat, de pl. a németországi kiutazás évében néhány hónapig egyedül muzsikáltam – mint keyboardos-énekes - a keszthelyi Helikon szálló éjszakai bárjában.
A németországi évek sem csak klasszikus zenével teltek.
Bottropban „alpenoberkrainer"-t játszottam bõrnadrágban, Bochumban dixieland-et és ehhez a mûfajhoz itt ahol élek sem lettem hûtlen – Csábrády Jánossal több ilyen „bevetésen" is részt vettünk.
Keyboardos-énekesként elsõsorban a 60-70-80-as évek igényes magyar könnyûzenéjét játszom, a legendás rockegyüttesektõl – Illés, Apostol, Hungária, Dolly Roll, Omegától a Fonográf, Echo, Juventus, R-GO, LGT-n keresztül a Piramis, Republic, Edda, Beatrice-ig – és természetesen felejthetetlen énekesek slágereit, mint pl. Hollós Ilona, Sárosi Katalin, Németh Lehel, Vámosi János, Máté Péter, Szécsi Pál, Zorán, Charly, stb.
A repertoárból nem hiányoznak sem a csárdások, sem a magyar nóták, sem a foxok, sem a cigány nóták és természetesen a nemzetközi örökzöldek sem.
Mióta Németországban élek, az utóbbi 20 év magyar slágerzenéjét nem ismerem, tehát nem is játszom.
Minden területen professzor a szó szoros értelmében.