Különbözö Himnuszok, németek tájjellegi dalai, és hazafias nóták.

Magyar Himnusz

1. Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bõséggel,
Nyújts feléje védõ kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendõt!

2. Õseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hõs magzatjai
Felvirágozának.

3. Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szõlõvesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

4. Hajh, de bûneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgõ fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktõl rabigát
Vállainkra vettünk.

5. Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Gyõzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

6. Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölötte.

7. Vár állott, most kõhalom,
Kedv és öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak vérébõl,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hõ szemébõl!

8. Szánd meg isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védõ kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendõt.

Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya.
Tornyok ormán az őszi szél, rég múlt dicsőségről mesél.
Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha.

Harcosai mind pihennek bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este tárogató nem szól messze.
/:Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.:/

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A kanyargó Tisza partján, ott születtem,
Oda vágyik egyre vissza az én lelkem.
Pásztor síptól hangos ott az
Árvalányhajt termő róna,
Édesebb ott a madárdal,
Kékebb az ég, hívebb a lány, szebb a nóta.

Látlak-e még szőke Tisza füzes partja?
Kondulsz-e még csendes falum kis harangja?
Vár-e még rám az a kislány,
Fájó szívvel, ahogy írja?
Térdelek-e még előtted,
Édesanyám kakukkfűvel benőtt sírja?

Szülőföldem! Rád gondolok mindörökké,
De úgy érzem nem látlak már soha többé!
Ha itt ér el a halálom,
Ne hagyjatok idegenbe!
A kanyargó Tisza partján
Temessetek akáclombos temetőbe!

Ott ahol a Maros vize

Ott ahol a Maros vize messze földön kanyarog,
Ott ragyognak a legszebben a tündöklő csillagok.
Szüntelen csak oda vágyom, oda vágyom,
Ott lakik a mennyországom, boldogságom,
Ott, ahol a Maros vize messze földön kanyarog.

A kanyargó Maros menti bogár hátú kis házban,
Barna fürtű szép kislányban szeretőre találtam.
Ha megölel, ha megcsókol pici szája,
Reám ragyog a mennyország boldogsága,
A kanyargó Maros menti bogár hátú kis házban.

Erdély induló

Elhangzott a szó,
zeng az induló,
győztesek megint
a régi zászlaink.
Nézd a gúny-határt
széttiporva már!
Várnak újra mind,
ősi bérceink!

Refrén :

Édes Erdély itt vagyunk,
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg,
a rohanó sereg.

Refrén.

Lépteink nyomán,
fenn a Hargitán,
és völgyeinkben lenn
tornyok hangja zeng.
Már semerre sincs
az átkozott bilincs.
Csak énekeljetek
völgyek és hegyek.

Refrén 2x

Elhangzott a szó,
zeng az induló,
győztesek megint
a régi zászlaink.
Nézd a gúny-határt
széttiporva már!
Várnak újra mind,
ősi bérceink!

Refrén 2x

Lépteink nyomán,
fenn a Hargitán,
és völgyeinkben lenn
tornyok hangja zeng.
Már semerre sincs
az átkozott bilincs.
Csak énekeljetek
völgyek és hegyek.

Refrén 2x

A felvidéki himnusz

Pajtás, a hazád ez a széles felvidék.
Szép hazám, te tudod, hozzád mindig hű ez a nép.
[:Magyarul dobban ez a sziv, magyarul szól ez a száj,
Pajtás, de ha kell, a barátod a világ.:]

Esztergomon magyar zászló, de vár még Révkomárom,
A pozsonyi sétatér, híd és a kassai várrom.
Losonc, Rozsnó, Ungvár népe jelszavunkat issza!
Mindent vissza, mindent vissza, mindent-mindent vissza!

Vissza a szép Felvidékünk minden hegyét-völgyét!
Vissza a dús erdeinknek minden egyes tölgyét!
Folyóinkat, melyek vizét a mi földünk issza!
Mindent vissza, mindent vissza, mindent-mindent vissza!

Vág völgyében magyar nóta száll a magas égnek,
S a Kárpátok ormain még őrtüzeink égnek.
Nyitra, Ipoly s a kis Hernád vize ma még tiszta,
De piros lesz, ha nem kapunk mindent-mindent vissza!
Mindent-mindent vissza! Mindent-mindent vissza!
Mindent vissza!

Szabadka, Zombor, Újvidék.
Honvédsereg virágra lép.
Visszatér majd szent határunk,
Ősi földön jár a lábunk,
Szívünkben öröm ég!

Új hajnal fénye virrad ránk.
Nagyobb lesz újra szent hazánk.
Visszatér szép Délvidékünk,
Visszaadja Isten nékünk,
Vigyázzon mireánk!

Szabadka, Zombor, Újvidék.
Honvédsereg virágra lép.
Visszatér majd szent határunk,
Ősi földön jár a lábunk,
Szívünkben öröm ég!

Új hajnal fénye virrad ránk.
Nagyobb lesz újra szent hazánk.
Visszatér szép Délvidékünk,
Visszaadja Isten nékünk,
Vigyázzon mireánk!

Bácska, Bánát akarja,
Vissza legyen csatolva,
Visszatér még a Délvidék!

Zombor, Zenta, Szabadka
Hazavágyó magyarja
Ezt akarja megélni még!

Piros-fehér-zöldben
Ragyog majd hát
Újvidék után a
Magyar határ!

Bácska, Bánát akarja,
Vissza legyen csatolva,
Visszatér még a Délvidék!

Erdélyország, türelem föld,
minden hitnek tábora!
Óvd meg hosszú századokon át
fiaidnak szabadságjogát,
S légy a tiszta szó hona!

Erdélyország, édes földünk,
drága jó szülőhazánk!
Áldott légy szépségedért,
s tájaidnak minden gyermekét
egyetértés fogja át!

(Ford.: Ritoók János)

A német nyelvü himnuszokat és dalokat a német oldalon találja meg:

Hymnen

START   DEUTSCH   MAGYARUL   ZENEKAROK    ZENÉSZEK   RENDEZVÉNYEK